Gondoltam egy közepeset, elmentem volna Ávilába egy napra kirándulni. A vonat nem arról az állomásról indult, ami legközelebb esett volna. Ez a helyieket is meglepte. Gondoltam ha már az autópálya is közel van, megpróbálok odastoppolni. Ebből az lett, hogy az atlanti-óceán partjáig vitt egy erdélyi román kamionos. Egyébként Ávila nem ott van, meg nem is olyan messze, tehát készületlenül ért a dolog.
A történtek a tágabb értelemben vett baszkföldön játszódnak. Én a baszk városneveket használom, mert ellentétben a spanyolokkal:
-Sokkal inkább felvesznek stoppost
-A zászlójuk piros-fehér-zöld
-Beszélnek idegen nyelveket
-Szebb az országuk. Baszkföld valahol Bosznia és a skót felföld között helyezkedik el, ez abból is látszik, hogy az idő a nagyon hideg és meleg között változik napi szinten, van furcsanyelv-faktor, etnikai feszültség és ingergazdag táj.
-A baszk rendőrök nem baszkkodnak
Tudtam azonban, hogy akkor kezdődött a Sanfermines, egy népünnepély, ami minden másiknál menőbb. Most a Wies'n alias Oktoberfesttel hasonlítanám össze:
-bort isznak sör helyett
-kényelmesebb a navarrai népviselet
-van életveszély, futó bikák formájában
-állva, járkálva zajlik a vedelés
-van tüzijáték
-kellemesebb a helyi népzene
Szóval Donostiba, a baszk riviérára érkeztem. Permet formájában esett az eső, ez állítólag helyi jellegzetesség. Nálam volt egy hosszúujjú póló meg egy flipflop, meg az elhatárözás, hogy holnap hajnalban bikákkal futok 80 kilométerrel arrébb. Sportboltba vezetett első utam, miután édesanyámmal utaltaltattam pénzt a bankszámlámra. 40 euró KPból gondoltam megúszni Ávilát, baszkföldet nem tudtam volna, mert a pamplonai bikafutásra nem engedtek volna be a rendőrök cipő nélkül. Vettem egy sátrat, mert minden számomra megfizethető szállás be volt tellve a környéken a Sanfermínes miatt. A boltban pont akkor végeztem, mikor az utolsó busz elment Pamplonába.
Megpróbáltam stoppolni, nagyon nem ment, szívtam vele kb 3 órát. Hajnali egykor visszatértem a belvárosba csövelni, mert már egy rendes vadkemping-helyet sem találtam.
A vonatállomáson összespannoltam egy Josí nevű beszívott helyivel, vele végigjártam a bárokat. Ezek közül a Bebop nevű érdemel említést, ahol kivetítőn mutattak rezes feketéket zenélni.
Tanács kezdő csöveseknek: inkább hálózsákot vegyetek, mint sátrat, ha választani kell. Hideg volt. Egy kártyalehúzós előterű bankautomata bizonyult a legjobb menhelynek. Reggel hétkor elbuszoztam Pamplonába, onnan egy Ezcaba nevű campingbe. Itt rengeteg ausztrál lakott. Nekik jó a zenei ízlésük. Sikerült megunnom a PNAU-t és az Empire of the Sunt. A jungle drum c. cukislágert játszották. Valamilyen rejtélyes okból a Surfin' USA-t is benyomták naponta sokszor. A legdrágább kemping volt, ahol valaha aludtam, ehhez képest pottyantós volt a budi.
A futásomat követő napon meghalt valaki. A nyakán találta el a szarv.
A PETA tüntetett a hozzám hasonló galádok ellen. Szerintem ne moralizáljanak. A szlogen: "Animals are not ours to eat, wear, experiment on, or use for entertainment."
I couldn't disagree more.
